fbpx

Bútorfestés alapok: alapozás

A következőkben az alapozás rejtelmeibe avatlak be Titeket.

Bútorfestés során én szinte kizárólag krétafestéket (esetleg tejfestéket) használok. Ezt ajánlom másnak is, mert gyönyörű végeredmény érhető el általa és rengeteg festési technika megvalósítható vele. A posztban a krétafestékhez szükséges alapozásról lesz szó.

Alapozót az alábbi okokból szükséges használni:

1. A tapadás fokozásának érdekében.

  • A krétafesték és a tejfesték esetén erre a funkcióra nincs szükség, ugyanis ezek a festékek önmagukban is nagyon jól tapadnak szinte minden felületre (a tejfesték esetén magához a festékhez kell tapadásfokozó adalékot keverni).
  • Előfordulhat, hogy a bútort olyan helyre szánjuk ahol erős igénybevételnek lesz kitéve (pl. fürdőszoba) vagy a funkciója miatt gyakran kell takarítani, akár erősebb vegyszerekkel is. Ebben az esetben megfontolandó az alapozó használata, mivel ez növelheti a festék élettartamát a felületen.

2. Az “átvérzés” megakadályozása érdekében.

Tipikus példa az “átvérzésre”

  • Régi bútorok esetén gyakran előforduló jelenség, hogy festést követően néhány óra, esetleg néhány nap után, sárgás-barnás foltok jelennek meg a bútor felületén. Ezeket a foltokat ismételt festés segítségével sem lehet eltüntetni.
  • A foltokat okozhatják a fában lévő savak, illetve a korábbi festékrétegekből is oldódhat ki olyan anyag, ami elszíneződést eredményez.
  • Ebben az esetben az alapozónak az a feladata, hogy teljesen lezárja a felületet, hogy a felvitt festékréteg ne tudjon reakcióba lépni vele.
  • Ez a jelenség általában csak akkor figyelhető meg, ha a bútort az eredeti színénél világosabbra festjük. Sötétebb festékek esetén az elszíneződés nem látszik.

3. A szükséges fedőfesték mennyiségének csökkentése érdekében.
  • A fent említett bútorfestékek általában nem olcsóak, nem mindegy, hogy hány rétegben kell őket felkenni a bútorra. Főleg egy nagy ruhásszekrény esetén már komoly összeget is spórolhatunk egy-egy réteggel kevesebb festékmennyiséggel.
  • Egy sötétbarna bútor fehérre festése során használhatunk fehér alapozót egy vagy két rétegben, ezután már 1-2 réteg fedőfesték elengedő lehet.
  • Amennyiben koptatni szeretnénk a bútort és látni szeretnénk a fa eredeti színét, akkor ezt a lépést ne alkalmazzuk!
Látható, hogy az alapozás a krétafesték esetén is hasznos lehet, elhagyását csak abban az esetben javaslom, ha a fenti pontok szerint semmilyen okból nem szükséges.
Mivel alapozzunk?
  • Én a saját munkáim során általában a pentart dekor soft paint alapozót szoktam használni. Áttetsző, így ha koptatni szeretném a bútort, akkor sem okoz gondot. Nagyon jól megakadályozza az átvérzést, könnyű vele dolgozni, szagtalan, gyorsan szárad.
  • Ha az alapozóval színezni is szeretnénk a bútort, akkor dekor soft paint alapozó fölé lehet kenni színezett akril alapozót (én ebből is a pentartos változatot szoktam használni). Amennyiben később koptatni akarjuk a bútort, akkor ezt a lépést hagyjuk ki! 
    • A pentart akril alapozója nem alkalmas az átvérzés megakadályozására (saját tapasztalat…), így ha fennáll az elszíneződés lehetősége, akkor mindenképpen a dekor soft paint alapozó (vagy más az elszíneződést megakadályozó réteg) fölé használjuk!
  • Nagyon makacs átvérzés esetén, illetve az első pontban leírt erős igénybevétel esetén javaslom a tikkurila otex alapozót. Ez egy igazi csodaszer, ennek segítségével tényleg bármilyen felületen megtapad a festék (akár csempe, üveg), és nagyon ellenállóvá teszi. Hátránya, hogy oldószeres, így elég kellemetlen a szaga, lehetőleg a szabadban dolgozzunk vele, illetve elég borsos ára van, de ha belegondolunk, hogy ezzel évekre fixálhatjuk a munkánkat, akkor megérheti beruházni egy dobozra.
  • Az átvérzés megszüntetésére használható még a sellak is. Ez egy állati eredetű gyanta, amit általában por állagban lehet megvásárolni a festékboltokban. Alkoholban kell feloldani, majd ecsettel a bútor felületére felvinni. Én ezt még nem próbáltam, nekem kicsit macerás, hogy először oldani kell, ennél számomra sokkal egyszerűbb egy dobozt kinyitni és azonnal festeni.
    Ettől függetlenül aki szeretné kipróbálni tegye meg bátran, elég olcsón kapható és nem is kell sok belőle egyszerre, igazán gazdaságos megoldás lehet. Száradás után ugyanúgy lehet rá festeni, mint a más alapozók fölé.
  • Sorolhatnám tovább az alapozó márkákat, sok jó minőségű van ezeken kívül is, de nekem ezek jöttek be a leginkább, elég régóta csak ezeket használom.
Milyen eszközzel végezzük?
Az alapozáshoz használhatunk ecsetet (lapos, tömött egyaránt jó lehet), illetve szivacshengert is. Kinek mi áll jobban kézre, mindkettővel szép lesz az eredmény.
A fent felsorolt alapozók használata után általában nem szükséges csiszolni, de, ha úgy érezzük, hogy a felület nem elég sima, esetleg kicsit látszódnak az ecsetnyomok, akkor egy nagyon finom csiszolópapírral (300-as vagy nagyobb) nyugodtan végigmehetünk a felületen.

Remélem tudtam segíteni. A sorozat következő része a festésről fog szólni, tartsatok velem akkor is!

Aki lemaradt a korábbi részekről, az alábbi linkekre kattintatva elolvashatja:

Örömteli alkotást kívánok!
Viki

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük