Indult már néhány rovat a blogon, de van még egy témakör, ami külön említést érdemel, ez a díszítési technikák. Nagyon sokféle létezik, és mindegyik megérdemel egy saját cikket, így most a dohányzóasztal festésén keresztül szeretném nektek bemutatni a koptatást, mint díszítési technikát.
A koptatás/öregítés egy nagyon népszerű eljárás, azonban igazán jól csinálni egyáltalán nem könnyű.
Először is, nem minden bútornak áll jól. Sőt, inkább úgy fogalmaznék, hogy kevés bútornak áll igazán jól. Az ideális eset az, ha tényleg régi, díszített, faragott bútort festünk, ebben az esetben teljesen hihető a kopott hatás. De semmiképpen ne koptassunk laminált, vagy modern, minimalista bútorokat, ezeknek nem fog jól mutatni. A koptatás során az eredeti fa felületet szeretnénk viszontlátni, így ha a bútor nem fából van, akkor ez nem fog összejönni. Ha festett bútorból indulunk ki, akkor érdemes a korábbi rétege(ke)t eltávolítani, így lesz szép a visszacsiszolás.
Ez a technika akkor igazán szép, ha tényleg úgy tűnik, mintha az idő koptatta volna le a festéket a bútor felületéről, ellenkező esetben nagyon mű hatást kelt majd a végeredmény.
És akkor miről is van szó?
A kép szerintem szépen szemlélteti a lényeget. Az előtte fotón a láb minden része „egybeolvad” nem tűnnek ki a szép íves díszítések. Az utána képen sokkal látványosabb a lábrész – nem ez a jó megfogalmazás – de valahogy igazán „3 dimenzióssá” válik a minta, szépen kiemelkedik a lényeg.
Ezek után lássuk, hogyan is lehet ezt elérni.
Maga a technikai megvalósítás kétféle módon történhet.
1. Visszacsiszolás
Ez azt jelenti, hogy a teljes festés után, bizonyos helyeken finom csiszolópapírral (240 vagy fölötte) lecsiszoljuk a festéket a felületről. Nagyon nem mindegy ám, hogy honnan! Csak ott koptassunk, ahol tényleg kopni szokott a festék. Vagyis az éleken, díszléceken, minden olyan helyen, ami „kiáll” a bútor felszínéből. Nagy sima felületeken (pl. asztallap) ne koptassunk. Bármilyen vonzó is a nagy festett felület, nem lesz szép, ha koptatjuk! Ilyen részekhez ne nyúljunk!
2. Öregítés tejfestékkel
Bár a fenti példán én nem ezt használtam, de úgy gondolom, hogy ez az igazi kopottas hatás. A tejfestéknek van egy nagyon előnyös tulajdonsága – a kopottas hatás szempontjából. Ha nem adagolunk a festékhez tapadásfokozót, akkor a festék teljesen véletlenszerűen (vagy azokon a helyeken, ahol a festék alá viaszoltunk) felpattogzik. Ez nem úgy néz ki, mint a csiszolás, hanem mintha tényleg az idők során lekopott volna a festék. Szerintem ez az igazi kopott hatás. Nem könnyű belőni, hogy a tejfesték mennyire pattogzik föl, ez nagyon függ a felülettől. Sima teljesen kezeletlen felületről nagyon kicsit, vagy egyáltalán nem, korábban kezelt részeken jobban. Ha biztosra akarunk menni, akkor érdemes a teljesen letisztított bútort néhány helyen viaszolni festés előtt, itt biztosan szépen felpattogzik a festék.
 |
| Kép forrása: pinterest |
Tejfesték esetén is lehet csiszolni is, ha szükségét érzed, de ez a maga természetességében a legszebb szerintem.
Színek
Azt hiszem egyértelmű, hogy élénk színek nem passzolnak ehhez a stílushoz. Mindenképpen, kopottas, fáradt, piszkos színeket válasszunk ehhez a technikához.
Viaszolás
Az így díszített bútort is kezelni kell átlátszó viasszal, illetve ezután tehetünk rá barna/sötét viaszt is. Szintén a koptatások mellett, éleken, illetve bemarások, nútok mentén. Ne vigyük túlzásba a viaszolást! Nagyon elviszi az összhatást a sok barna viasz.
Magáról a viaszolásról sokat lehet írni, így ezt részletesen egy külön posztban fogom megosztani Veletek.
Az asztal alján – ahogy a fenti képeken látszik – transzfer minta van. Ezt a technikát szintén külön posztban részletezem majd.
Remélem sikerült egy kis iránymutatást adni ezzel a technikával kapcsolatban.
Ha belevágnál a festésbe, akkor kezdd itt a bútorfestési alapok tanulmányozásával.
Örömteli alkotást!
Viki