fbpx

A krétafesték sem jó mindenre…

Ahogy a krétafestékek elterjedtek itthon, úgy terjedt szépen lassan az a nézet is, hogy ez egy “csoda” festék és mindenre is jó… 

Nos, a krétafesték szerintem is csodás találmány, számos előnyös tulajdonsággal, de közel sem mindenható…

Egy pici festék történelem…
A krétafestéket magát egy angol nő – valószínűleg mindenki ismeri a nevét – Annie Sloan találta ki, azért, hogy kopottas, vintage jellegű bútorokat festhessünk vele. 

Erre a krétafestékek előtt nemigen volt lehetőség, mivel a legtöbb festék nem volt igazán alkalmas a koptatásra, nehézkesen lehetett csiszolni, és a stílus egyik jellegzetessége, a viaszolás sem volt megoldható velük.
Ezeket a problémákat a krétafesték egy csapásra orvosolta és az már csak a hab volt a tortán, hogy mindezek mellett remek tapadási képességekkel is dicsekedhet.

A festék gyorsan népszerű lett és számos más gyártó is készített hasonlót a saját receptje alapján. De a lényeg alapvetően nem változott, minden krétafesték jól koptatható, porózus szerkezetű és igényel valamilyen zárást (viasz vagy lakk).

 

Ez alapján is érezhető, hogy ez a festék leginkább a koptatott stílushoz, illetve a különböző speciális festési, díszítési technikákhoz ajánlott.

Mert bizony a fent említett számos remek tulajdonsága mellett van egy kevésbé jó is, mégpedig, hogy a felületet önmagában nem túl ellenálló. Ez nem véletlen, hiszen a jó koptathatóság és a kopásállóság nyilvánvalóan egymás ellen dolgozik, vagy az egyik vagy a másik lesz jelentősebb. 
Ebből is következik, hogy olyan felületeken, ahol fontos szempont a magas kopásállóság – például a konyha – ott ez a típusú festék nem a legjobb választás. 
És ilyenkor szokott jönni az az érv, hogy dehát lakkozható a felület és úgy ellenálló lesz. Ez tulajdonképpen igaz, de nézzük ezt meg pontosan.

Zománcfesték esetén

  • 1 réteg (már akár színre kevert) alapozó
  • 1-2 réteg fedőfesték

Krétafesték esetén

  • opcionálisan 1 réteg alapozó, ha szükséges
  • min. 2 réteg fedőfesték
  • 2-3 réteg lakk

A fentiekből látszik, hogy a zománcfestékkel 2-3 rétegből megúszható a festés, míg a krétafesték esetén ez minimum 4 réteg, rosszabb esetben akár 6 is lehet.
A rétegek számával nyilván nő a festéshez szükséges idő és a költségek is.

Vagyis nagy általánosságban elmondható, hogy

  • ha kopottas, vintage hatást szeretnénk, valamilyen különleges festési technikát akarunk használni (pl színösszemosás, száraz ecset stb…), illetve ha nem szempont a magas kopásállóság, mert nem lesz nagy igénybevételnek kitéve a bútor, akkor jöhetnek a krétafestékek.
  • ha viszont a fontossági listánk első helyén a magas kopásállóság szerepel és nem vágyunk különleges művészi és technikai megoldásokra, akkor nem érdemes a krétafestéket választani.

De a legfontosabb talán az, hogy ne üljünk fordítva a lovon. Ne az alapján válassz festéket, hogy mi a menő manapság és ne hagyd, hogy a jó marketingszöveg elcsábítson. 

Első körben mindig azt döntsd el, hogy Neked mik az igényeid, elvárásaid a festékkel szemben. És ezután kezdj célirányosan ilyen festéket keresni, ami mindegyik (vagy a legtöbb) elvárásodnak megfelel!

Remélem segítettem egy kicsit a megfelelő irányba terelni Benneteket a festékek útvesztőjében 🙂

Kellemes alkotást!

Viki

 

Ha szívesen kipróbálnád a bútorfestést, de fogalmad sincs hogy kezdj bele, töltsd le ingyen a bútorfestő kézikönyvemet, ami sokat segíthet a kezdetekben

Leave a Comment