A következő posztban sorra vesszük a leggyakrabban előforduló hibákat, problémákat a bútorfestés során.
Barnás, sárgás foltok a felületen.
Ez az „átvérzés” jelensége. Ezt tulajdonképpen az okozza, hogy a festék kiold bizonyos vegyületeket a fából vagy korábbi festékrétegekből. Sokan megijednek ilyenkor, de nincs nagy baj.
Ha ilyet tapasztalunk, akkor le kell zárni valamivel a felületet, hogy semmi ne tudjon átoldódni a festékbe.
Megoldás
Dixie Belle BOSS – blokkoló alapozó
Lemállik a festés
Szintén gyakran előforduló hiba, hogy a festés végeztével, amikor már száraznak gondoljuk a festést, ahogy hozzáérünk, cafatokban, gumiszerű anyagként lemállik a festék bizonyos helyekről, vagy akár az egész bútorról. Ezt a jelenséget általában két dolog okozhatja:
az okozza, hogy nem vártuk ki a megfelelő száradási időket a festékrétegek között. A festéknek nem volt ideje rendesen megszáradni, ezért a következő réteg feloldotta az alatta lévőt, ami így nem tudott megfelelően a felülethez kötni.
A legtöbb festéken szerepel, hogy mennyit érdemes várni 2 réteg felvitele között, azonban ez csak irányadó, ha a körülmények nem ideálisak (pl. párás, hideg az idő), akkor a száradási idő jelentősen megnövekedhet.
Az előírt időt mindig tartsuk be, és ha a körülmények nem kedveznek a száradásnak, hagyjunk rá jócskán. Vagyis ha biztosra akarunk menni, akkor egy nap egy réteg, és 24 óra múlva a következő. Ez általában már elegendő.
Különösen ügyeljünk a megfelelő száradásra az alapozók esetén, mivel ezek dolga a festéket a felületen tartani, ha nincs ideje rákötni a felületre nem tudja ellátni ezt a funkcióját.
Mit tehetünk, ha már megtörtént a baj?
Nos, várhatunk néhány napot, hagyjuk békén a bútort, ne csináljunk vele semmit. Ha szerencsénk van a festék képes teljesen átszáradni és ráköt a felületre. Ha nem vagyunk ilyen szerencsések, akkor el kell távolítani a régi festéket, aztán kezdjük újra a festést.
Nem fog a festék
Kezdő bútorfestők ijednek meg ettől sokszor, hogy nem fed a festék. Egy festék fedőképessége sok mindentől függ. Az egyik meghatározó a festendő felület. Ha a felület kemény, egyáltalán nem porózus (pl. politúrozott bútor), akkor az első egy két réteg fedése nagyon gyenge lesz, míg porózus felületen (pl. nyers fa), 2 réteg akár a tökéletes fedéshez is elég lehet. A másik meghatározó a festék színe, valamint a bútor eredeti színe. Minél sötétebb bútort szeretnénk világosra festeni annál több rétegre lesz szükség. Általánosságban elmondható, hogy a világosabb színek fedése gyengébb.
De ezek igazából nem problémák, ilyen a bútor és a festék adottsága. Ezzel csak annyit kell tennünk, hogy annyi réteget viszünk föl, amennyi már tökéletesen fed. Ha ez 4-5 réteget is jelent, akkor annyit. Én is gyakran festek ennyi rétegben, mert imádom, a tökéletes, hibátlan fedést.
Elszíneződött, sötétebb foltok a felületen
Volt már szó foltosodásról, de most nem a barnás-sárgás foltokról van szó. Ezt inkább úgy tudnám jellemezni, hogy sötétebb foltok a felületen, ami úgy néz ki, mintha víz cseppent volna rá, vagy egy-egy foltban nem száradt volna meg a festék.
Ezt jellemzően az okozza, hogy a felület ezeken a részeken nem volt megfelelően előkészítve, zsíros, olajos maradt a bútor. Két lehetőségünk van: vizsgáljuk meg, hogy a festék feltapadt e rendesen. Kapargassuk meg egy kicsit a festéket, ha fent marad, a kapargatásra meg sem moccan, akkor szerencsénk van. A foltra vigyünk fel blokkoló alapozót, és haladjunk tovább. Ha a kapargatás hatására a festék leválik, akkor távolítsuk el a teljes festéket ezekről a helyekről és alaposan zsírtalanítsuk a felületet, akár hideg zsíroldóval, ezután, biztos ami biztos alapozzunk blokkoló alapozóval, majd jöhet a festés.
Sokszor volt már szó a blogon az előkészítés fontosságáról, és itt is ezt hangsúlyozom. A por és zsírmentesítés nagyon lényeges lépés, soha ne hagyjuk ki vagy nagyoljuk el! Persze a legalaposabb odafigyelés mellett is előfordulhat, hogy a fa olyan mélyen beszívta a zsíros-olajos koszt, hogy nem sikerül tökéletesen eltávolítani, ilyenkor jöhet jól egy tuti szuper tapadó alapozó mint a Tikkurila Otex, ez még megmentheti a helyzetet.
Kell e csiszolni vagy sem?
Ez nem kimondottan hiba, inkább csak tanácstalanság. Sokaknak nem állt össze, hogy pontosan mikor is lehet elhagyni a csiszolást, lássuk hát.
Csiszolni 2 okból lehet szükséges:
1. A tapadás fokozása érdekében.
A tapadás fokozása egyik festék esetén sem árthat, főképp ha nagyon sima a festendő felület (pl laminált vagy politúrozott bútor). Mindazonáltal a tejfesték és krétafesték esetén van tapadásfokozó anyag magában a festékben is, így ezért szokták csiszolásmentesként „reklámozni” ezeket a festékeket. És azért oszlik meg annyira erről a vélemény, mert volt aki „megjárta” a csiszolás hiányát. Én mindkét fenti festék esetén azt tapasztaltam, hogy ha a felület tökéletesen por és zsírmentes, akkor valóban jól tapadnak csiszolás nélkül is. Viszont használt bútorok esetén az egyik legjobb „zsírmentesítő eszköz”, ami a bútor mélyebb rétegeibe is lejut az a csiszolás. Sok esetben a zsír és az olaj képes beszívódni a festés felső rétegeibe, így egy egyszerű lemosás nem biztos, hogy elegendő, tutibb a csiszolás. Lentebb leírom, hogy én hogy csinálom, hogy ne legyen olyan sok plusz munka. Zománcfesték esetén más a helyzet, itt már szükséges a tapadás fokozása, így mindenképpen érdemes csiszolni festés előtt.
2. A felület hibáinak javítása miatt
A legtöbb használt bútor felülete már közel sem hibátlan, sok esetben pattogzik le a régi festék, vagy lakk, karcos a felület, esetleg komolyabb sérülések, repedések is vannak rajta. Ezeket semmilyen festék nem fogja eltüntetni, ezeket ki kell javítani. Ennek legegyszerűbb módja a csiszolás, tehát ha a felület nem tökéletesen HIBÁTLAN, akkor a csiszolást nem ússzuk meg.
Leírom, én hogy csinálom:
Első körben egy tisztítás után átnézem a bútort. Ha jó állapotú, hibátlannak tűnik, akkor veszek egy 240-es csiszolószivacsot és végigsimítom vele a felületet. Ezzel megvan a felület érdesítése, és eközben alaposan át tudom nézni a bútort hibák után kutatva. Ha tényleg nincs egyetlen repedés vagy más küllemi gond sem, akkor jöhet az előkészítés következő lépése, ellenkező esetben csiszolás és hibajavítás.
Besárgul a lakkozott felület
Sajnos ez az egyetlen olyan gond, ami általános jelenség, mert a legtöbb lakk sárgul… Ezen elég nehéz segíteni, érdemes lehet több márkát kipróbálni. Én jó szívvel ajánlom azt, amit én szoktam használni, ez egyáltalán nem sárgít: Safecoat Acriglaze matt lakk.
Nem vízálló a lakkozott felület
Főként konyhabútor festés kapcsán vetődik fel az ötlet, hogy használjunk lakkot zárásként, attól vízálló lesz a felület. Nos ez így nem igaz. Van olyan lakk ami valóban vízálló, de nem mindegyik. Csak attól, hogy lakknak nevezik, egyáltalán nem biztos, hogy vízálló is. Ha elvárás, hogy vízálló legyen a felület, akkor járjunk alaposan utána, milyen lakkal is érhető ez el a legkönnyebben. (Egyébként én inkább javaslom a tungolajat, ha nyers vagy pácolt, esetleg tejfestékkel kezelt fáról van szó.)
A festett viaszolt felület besárgul, foltos esetleg olyan érzetű, mintha nem lenne rendesen megszáradva
Az én eddigi tapasztalataim szerint egyik bolti festéket sem sárgítja a viasz, illetve nem jellemző, hogy nyers érzetű maradna viaszolás után. Ilyet én eddig csak házi krétafesték esetén láttam. Ez nem jelenti azt, hogy mindegyik házi festék esetén előfordul ilyen, de otthon kevert festék esetén nehezebb a tökéletes minőséget folyamatosan elérni, illetve előfordulhat, hogy a recept sem tökéletes. Ha ilyet tapasztaltok, akkor érdemes egy tégely bolti festékre beruházni, és kipróbálni, valószínűleg megoldódik a probléma.
Lepattogzik a festék
Ez a probléma ismét az előkészítés hiányára vezethető vissza a legtöbb esetben. Ha a festett felület nem volt tökéletesen zsír és pormentes, előfordulhat, hogy felpattogzik rajta a festék. Illetve van egy másik ritkábban előforduló eset is: a felpattogzást okozhatja az is, hogy a tűző napon száradt a bútor. Közvetlenül a napsütésen ne szárítsuk a festéket (bármilyen vonzónak tűnik is a gyors száradás lehetősége), mert gyakran okozhat ilyen problémát!
Alapozó használata 2in1 termék esetén.
Főképp a zománcfestékek esetén találkozhatunk 2in1 termékekkel. Ezekben a 2 azt jelenti, hogy alapozó és fedőfesték EGYBEN. Vagyis semmi szükség ezek alá alapozót használni! Pont ezért találták ezt ki a gyártók, hogy egyszerűsítsék a munkát. Ha nem vagyunk meggyőződve róla, hogy a termékben lévő alapozó valóban elegendő tapadást fog biztosítani, akkor vegyünk egy számunkra megbízható alapozót és egy fedőfestéket.
Lakkozás zománcfesték esetén.
A krétafesték elterjedésével elterjedt az a nézet is, hogy a festéket mindenképpen zárni kell valamivel. Ez azonban így nem igaz. A krétafesték (és a tejfesték is) porózus festék, könnyen kopik, ez lényeges ahhoz, hogy könnyedén elérjük vele a rusztikus, kopott shabby hatást. Aki próbált már zománcot koptatni, tudja mi a különbség. Ahhoz, hogy ezek a porózus festékek ne kopjanak le hamar a felületről, kell valami, ami megvédi őket, ez a viasz vagy a lakk. A zománcfestéknek nincs szüksége ilyen védelemre, mivel egyáltalán nem kopik. Ne lakkozzuk feleslegesen a zománcfestéket!
Tudod mi a kezdők által leggyakrabban elkövetett hiba? Talán meglepő lehet, de a nem megfelelő festékválasztás.
Pedig ez egy kulcsfontosságú kérdés, a festés minősége, tartóssága, a kész munkád „szépsége” nagy mértékben ezen múlik.
Ez az ingyenes oktatósorozat segít neked eligazodni a festékek világában sőt, segítséget nyújt az első lépésekben, segít megoldani a kezdetekben felmerülő nehézségeket.
Kattints és töltsd le!
