Ezt a kis szekrényt nagyon sokan megkedveltétek, így most ennek a készítését mutatom be Nektek. A leíráson kívül jön egy kis plusz is, kiszámoljuk, hogy ez pontosan mennyibe is került.
Innen indultunk, nem volt valami megnyerő látvány:
De sok lehetőséget rejtett magában. Nézzük is meg, hogy pontosan miért is döntöttem emellett a minta mellett.
A szekrényke alap adottságai:
- íves és szögletes részei egyaránt vannak
- szép, de rövid, egyszerű, íves lábak
- semmi díszítés, semmi faragás, semmi díszléc.
Ez már szűkíti a szóba jöhető stílusokat. Sokszor írtam már, hogy itt felejtős a vintage, a shaby chic, a koptatás. Egy ilyen adottságokkal rendelkező bútortól ez nagyon idegen.
Szóba jöhet viszont a retro, az etno, a minimál és az én mostani választásom az artdeco is. A bútor jellemzői leginkább az ebben a stílusban készült darabokhoz hasonlítanak. Így szinte garantált, hogy ez jól fog állni az én bútoromnak is.
És ha már artdeco, akkor megvannak a szinte kötelező színek: fekete-fehér + valami feltűnő és fényes, fémes szín, nálam ez most az antik réz. A minta pedig szembe jött velem. Egy FB csoportban láttam egy bútort, amin ez a minta volt, azonnal tudtam, hogy ez lesz a befutó, kicsit íves, kicsit sarkos, akárcsak a bútorom, gyönyörű, karakteres, szóval tökéletes.
Lássuk, mire is volt szükség:
- Pentart dekor paint soft – fehér
- Azúr bagoly tejfesték – ében
- Pentart metál akril festék – antik réz
- Van’s viasz – átlátszó
A kiindulási bútor egy magasfényű lakkozott darab, alapvetően szép állapotban. Nagyon sokan megijednek az ilyen politúrozott daraboktól, félnek, hogy megtapad e a festék. Tudom, hogy a józan eszünk azt mondatja velünk, hogy egy ilyen fényes felületre nehezen tapad a festék, de ha krétafestékkel vagy tejfestékkel dolgozunk, akkor fojtsuk el ezt a kis hangot :). Ugyanis TÉNYLEG TAPAD alapozás nélkül! Én jelen esetben csak egy nagyon finom (400) csiszolópapírral simítottam végig a felületet, hogy szép, tökéletesen sima felületet kapjak.
Egy pici javításra volt csak szükség, aztán csiszolás, portalanítás és egy enyhe mosószeres lemosás – ezzel kész is volt az előkészítés.
Lefestettem a fehér és a réz színű részeket. A réz színű akrilfesték alá szükséges alapozás, mivel az akrilfesték tapadása nem olyan jó, mint a kréta vagy tejfesték tapadása. Viszont, mivel kis felületről volt szó, nem volt kedvem külön alapozóval bíbelődni, így ezek a részek is kaptak egy réteg fehér krétafestéket. (Igen lehet ilyet, a krétafesték tapadása nagyon jó, és tökéletes alapot biztosít az akril festéknek. Viszont ez így nem a legolcsóbb móka, szóval nagyobb felületen azért ne pocsékoljuk a krétafestéket ilyesmire, a sima alapozó ennél olcsóbb megoldás.)
Ezután jött a stencilezés, amit ebben a videóban megnézhettek.
Ezt már csak a viaszolás követte és készen is voltunk.
És akkor nézzük a piszkos anyagiakat. Ez a szekrény alapvetően elég kicsi, a magassága kb.: 50cm, a mélysége kb.: 20cm, a szélessége nagyjából 30cm.
Pentart fehér krétafesték
- ~2dl – 2000ft
- ~0,5dl – 500ft
- ~0,5dl – 500ft
Van’s viasz
- ~10g – 400ft
A bútor árát szándékosan nem említettem, mivel ez nagyon egyedi lehet. Ha mázlink van, akad otthon törődére szoruló darab, de lehetséges, hogy vásárolnunk kell. A használt bútorok ára állapottól, stílustól függően nagyon szélsőséges határok között mozoghat.
Tudod mi a kezdők által leggyakrabban elkövetett hiba? Talán meglepő lehet, de a nem megfelelő festékválasztás.
Pedig ez egy kulcsfontosságú kérdés, a festés minősége, tartóssága, a kész munkád „szépsége” nagy mértékben ezen múlik.
Ez az ingyenes oktatósorozat segít neked eligazodni a festékek világában sőt, segítséget nyújt az első lépésekben, segít megoldani a kezdetekben felmerülő nehézségeket.
Kattints és töltsd le!
